A Számok Szerinti Gyűtemény

Dutiya-lokadhamma Sutta

8.6. Amit a világ nem ért

—Szerzetesek, ezt a nyolc világi helyzetet forgatja a világ, és a világot ez a nyolc világi helyzet forgatja. Melyik nyolc? Nyereség és veszteség, jó hírnév és rossz hírnév, elismerés és szemrehányás, boldogság és szenvedés.

Ezt a nyolc világi helyzetet forgatja a világ, és a világot ez a nyolc világi helyzet forgatja.

A képzetlen átlagember életében kialakul nyereség és veszteség, jó hírnév és rossz hírnév, elismerés és szemrehányás, boldogság és szenvedés. A jól képzett nemes tanítvány életében is kialakul nyereség és veszteség, jó hírnév és rossz hírnév, elismerés és szemrehányás, boldogság és szenvedés. Akkor hát mi az eltérés, mi a különbség, mi alapján lehet különbséget tenni a jól képzett nemes tanítvány, és a képzetlen átlagember között?

—Bhanté, számunkra a tanítások gyökere a Magasztos, ő irányítja és ítéli meg őket. Bizony jó lenne, ha maga a Magasztos fejtené ki ennek a kijelentésnek a jelentését. A Magasztostól hallva, a szerzetesek meg fogják jegyezni azt.

—Ebben az esetben, szerzetesek, hallgassátok amit mondok és figyeljetek jól. Beszélni fogok.

—Úgy lesz, Bhanté.

A Magasztos ezt mondta:

—Nyereség alakul ki a képzetlen átlagember életében. Nem elmélkedik róla úgy: „Nyereség alakult ki az életemben. Ez állandótlan, szenvedés, változó természetű.” Nem ismeri fel a dolgot úgy, ahogy az valójában van.

Veszteség alakul ki … Jó hírnév alakul ki … Rossz hírnév alakul ki … Elismerés alakul ki … Szemrehányás alakul ki … Boldogság alakul ki …

Szenvedés alakul ki a képzetlen átlagember életében. Nem elmélkedik róla úgy: „Szenvedés alakult ki az életemben. Ez állandótlan, szenvedés, változó természetű.” Nem ismeri fel a dolgot úgy, ahogy az valójában van.

Az elméjét felemészti a nyereség. Az elméjét felemészti a veszteség … a jó hírnév … a rossz hírnév … az elismerés … a szemrehányás … a boldogság. Az elméjét felemészti a szenvedés.

Örömmel fordul a kialakult nyereség felé, és haraggal fordul a kialakult veszteség felé. Örömmel fordul a kialakult jó hírnév felé, és haraggal fordul a kialakult rossz hírnév felé. Örömmel fordul a kialakult elismerés felé, és haraggal fordul a kialakult szemrehányás felé. Örömmel fordul a kialakult boldogság felé, és haraggal fordul a kialakult szenvedés felé. Ahogy így belekeveredik az örvendezésbe és haragvásba, nincs felszabadulva a születéstől, öregségtől, és haláltól; nincs felszabadulva a bánattól, siránkozástól, fájdalomtól, gyötrelemtől, és elkeseredettégtől. Én mondom, ő nincs felszabadulva a szevedéstől.

Úgyszintén, nyereség alakul ki egy jól képzett nemes tanítvány életében. Úgy elmélkedik róla: „Nyereség alakult ki az életemben. Ez állandótlan, szenvedés, változó természetű.” Felismeri a dolgot úgy, ahogy az valójában van.

Veszteség alakul ki … Jó hírnév alakul ki … Rossz hírnév alakul ki … Elismerés alakul ki … Szemrehányás alakul ki … Boldogság alakul ki …

Szenvedés alakul ki egy jól képzett nemes tanítvány életében. Úgy elmélkedik róla: „Szenvedés alakult ki az életemben. Ez állandótlan, szenvedés, változó természetű.” Felismeri a dolgot úgy, ahogy az valójában van.

Az elméjét nem emészti fel a nyereség. Az elméjét nem emészti fel a veszteség … a jó hírnév … a rossz hírnév … az elismerés … a szemrehányás … a boldogság. Az elméjét nem emészti fel a szenvedés.

Nem fordul örömmel a kialakult nyereség felé, és nem fordul haraggal a kialakult veszteség felé. Nem fordul örömmel a kialakult jó hírnév felé, és nem fordul haraggal a kialakult rossz hírnév felé. Nem fordul örömmel a kialakult elismerés felé, és nem fordul haraggal a kialakult szemrehányás felé. Nem fordul örömmel a kialakult boldogság felé, és nem fordul haraggal a kialakult szenvedés felé. Ahogy így elhagyja az örvendezést és haragvást, felszabadul a születés, öregség és halál alól; felszabadul a bánat, siránkozás, fájdalom, gyötrelem és elkeseredettég alól. Én mondom, ő felszabadul a szevedés alól.

Ez hát az eltérés, a különbség, ez alapján lehet különbséget tenni a jól képzett nemes tanítvány, és a képzetlen átlagember között.

Nyereség és veszteség,
jó hírnév és rossz hírnév,
elismerés és szemrehányás,
boldogság és szenvedés:
ezek a helyzetek,
az emberek életében
állandótlanok,
mulandóak,
változó természetűek.

Ezt tudva, a figyelmes, bölcs ember,
megvizsgálja e változó helyzeteket.
Kívánatos dolgoktól az elméje nem jön izgalomba,
A nemkívánatosak nem haragítják meg.

Örvendezése és haragvása
szertefoszlott,
végére ért,
elnyugodott.
Megismerve a makulátlant, a bánat nélkülit,
helyesen, tisztán lát,
túlhaladt a létesülésen,
a Túlsó Partra ért.