A Témák Szerinti Gyűjtemény

Paṭicca-samuppāda-vibhaṅga Sutta

12.2. A Függő Keletkezés elemzése

Szávatthiban időzvén:

—Szerzetesek! Meghatározom és elemezni fogom most a számotokra a Függő Keletkezést. És mi a Függő Keletkezés?

A nem-tudásból, mint feltételből, késztetések jönnek létre. A késztetésekből, mint feltételekből, tudatosság jön létre. A tudatosságból, mint feltételből, név–és-forma jön létre. A név–és-formából, mint feltételből, hat érzék-alap jön létre. A hat érzék-alapból, mint feltételből, érintkezés jön létre. Az érintkezésből, mint feltételből, érzés jön létre. Az érzésből, mint feltételből, sóvárgás jön létre. A sóvárgásból, mint feltételből, ragaszkodás jön létre. A ragaszkodásból, mint feltételből, létesülés jön létre. A létesülésből, mint feltételből, születés jön létre. A születésből, mint feltételből, öregedés és halál, bánat, siránkozás, fájdalom, elégedetlenség és kétségbeesés jön létre. Így keletkezik a szenvedés teljes tömege.

Mi is hát az öregedés és halál? Az ilyen vagy olyan csoportba tartozó különféle lények öregedését, elaggását, kivénhedését, megőszülését, megráncosodását, az életerejük kimerülését, érzékszerveik meggyengülését hívjuk öregedésnek. Az ilyen vagy olyan csoportba tartozó különféle lények elhunytát, eltávozását, felbomlását, eltűnését, haldoklását, halálát, idejük kitöltését, a halmazok széthullását, a test levetését, az életfunkcióik megszakadását nevezzük halálnak.

És mi is hát a születés? Az ilyen vagy olyan csoportba tartozó különféle lények születését, világra jöttét, leszármazását, létrejöttét, felbukkanását, a halmazok összeállását, és az érzékszervi képességek megszerzését hívjuk születésnek.

És mi is hát a létesülés? Ez a három létesülés van: érzéki létesülés, forma-létesülés, forma nélküli létesülés. Ezt hívjuk létesülésnek.

És mi is hát a ragaszkodás? Ez a négyféle ragaszkodás van: ragaszkodás az érzékiséghez, ragaszkodás a nézetekhez, ragaszkodás a fogadalmakhoz és a szokásokhoz, és ragaszkodás az én képzetéhez. Ezt hívjuk ragaszkodásnak.

És mi is hát a sóvárgás? A sóvárgásnak ez a hat fajtája van: sóvárgás a formák iránt, sóvárgás a hangok iránt, sóvárgás a szagok iránt, sóvárgás az ízek iránt, sóvárgás a tapintások iránt, sóvárgás a gondolatok iránt. Ezt hívják sóvárgásnak.

És mi is hát az érzés? Az érzésnek ez a hat fajtája van: a szem–érintkezésből létrejött érzés, a fül–érintkezésből létrejött érzés, az orr–érintkezésből létrejött érzés, a nyelv–érintkezésből létrejött érzés, a test–érintkezésből létrejött érzés, az elme–érintkezésből létrejött érzés. Ezt hívjuk érzésnek.

És mi is hát az érintkezés? Az érintkezésnek ez a hat fajtája van: szem–érintkezés, fül–érintkezés, orr–érintkezés, nyelv–érintkezés, test–érintkezés és elme–érintkezés. Ezt hívjuk érintkezésnek.

És mi is hát a hat érzék-alap? Ez a hat érzék-alap van: a szem, a fül, az orr, a nyelv, a test és az elme. Ezeket hívjuk a hat érzékszervnek.

És mi is hát a név–és-forma? Az érzést, az érzékelést, a késztetést, az érintkezést és a figyelmet hívjuk névnek. A négy alapelemet és a négy alapelemből létrejött alakzatokat hívjuk formának. Ezt a név–és-formát hívjuk név–és-formának.

És mi is hát a tudatosság? A tudatosságnak hat fajtája van: szem-tudatosság, fül-tudatosság, orr-tudatosság, nyelv-tudatosság, test-tudatosság és elme-tudatosság. Ezt hívjuk tudatosságnak.

És mik is hát a késztetések? Ez a három késztetés van: testi késztetés, szóbeli késztetés és gondolati késztetés. Ezeket hívjuk késztetéseknek.

És mi is hát a nem-tudás? A szenvedés nem ismerete, a szenvedés eredetének nem ismerete, a szenvedés megszűnésének nem ismerete és a szenvedés megszűnéséhez vezető ösvény nem ismerete. Ezt hívjuk nem-tudásnak.

De a nem-tudás maradéktalan eltűnésével és megszűnésével a késztetések is megszűnnek. A késztetések megszűnésével a tudatosság is megszűnik. A tudatosság megszűnésével a név–és-forma is megszűnik. A név–és-forma megszűnésével a hat érzék-alap is megszűnik. A hat érzék-alap megszűnésével az érintkezés is megszűnik. Az érintkezés megszűnésével az érzés is megszűnik. Az érzés megszűnésével a sóvárgás is megszűnik. A sóvárgás megszűnésével a ragaszkodás is megszűnik. A ragaszkodás megszűnésével a létesülés is megszűnik. A létesülés megszűnésével a születés is megszűnik. A születés, majd az öregedés és a halál megszűnésével a bánat, a siránkozás, a fájdalom, az elégedetlenség és a kétségbeesés is megszűnik. Így szűnik meg a szenvedés teljes tömege.