A Témák Szerinti Gyűjtemény

Cetanā Sutta

25.7. A szándék

Szávatthiban. „Szerzetesek, a formákra irányuló szándék állandótlan, változékony, átalakuló. A hangokra irányuló szándék…; a szagokra irányuló szándék…; az ízekre irányuló szándék…; a tapintásérzetekre irányuló szándék…; az elme-tárgyakra irányuló szándék állandótlan, változékony, átalakuló.

Az az ember, akinek meggyőződése és hite, hogy ezek a jelenségek ilyenek, azt hívják hit-követőnek: aki az igazság rendjébe lépett, a igaz emberek szintjére lépett, meghaladta a hétköznapi emberek szintjét. [Már] nem tud elkövetni olyan cselekedetet, aminek következtében a pokolban, állati ölben vagy az éhes szellemek világában születne újra. [De] alkalmatlan az ellobbanásra, amíg meg nem valósítja a folyamba lépés gyümölcsét.

Az az ember, aki némi ítélőképesség birtokában mérlegelte, és ezek után elfogadta, hogy ezek a jelenségek ilyenek, azt hívják Dhamma-követőnek: aki az igazság rendjébe lépett, a igaz emberek szintjére lépett, meghaladta a hétköznapi emberek szintjét. [Már] nem tud elkövetni olyan cselekedetet, aminek következtében a pokolban, állati ölben vagy az éhes szellemek világában születne újra. [De] alkalmatlan az ellobbanásra, amíg meg nem valósítja a folyamba lépés gyümölcsét.

Az az ember, aki világosan megérti, és tisztán látja, hogy ezek a jelenségek ilyenek, azt hívják folyamba lépettnek, rendíthetetlen, sosem zuhan a bánat létsíkjaira, az ön–ébredés felé halad.”