Khuddakanikāya

Cunda Sutta

1.5. Csunda, a kovács

Csunda, a kovács:
A remetét kérdem én,
aki tisztánlátással bőségesen rendelkezik,
a felébredettet, a Dhamma urát,
a sóvárgástól mentest,
aki a legkiválóbb a kétlábú lények közt,
kocsihajtók legjobbja:
Hányféle szemlélődő van a világon?
Áruld el, kérlek!

A Buddha:
Csunda, négyféle szemlélődő létezik.
Nincs ötödik.
Szemtől szembe kérdezted, elárulom hát:
Van az ösvény győzedelmese,
És az ösvény tanítója,
van ki az ösvény szerint él,
és van az ösvény megrontója.

Csunda:
Melyiket hívja a Felébredett az ösvény győzedelmesének,
És melyiket az ösvény páratlan tanítójának?
Mesélj arról, ki az ösvény szerint él,
És mondd el ki az ösvény megrontója.

A Buddha:
Ki a kételkedést meghaladta,
Nyílvesszőjét kihúzta,
Szabadon örül,
Sóvárgástól mentes,
A világ vezetője,
Az isteneket is beleértve,
Aki ilyen, azt hívja a Felébredett
’Az ösvény győzedelmesének’.
Aki a legelsőt legelsőnek tudja,
Aki szorgosan tanulmányozza, mit is mond a Dhamma,
Azt a remetét,
A higgadtat, kétségek legyőzőjét
hívom szerzetesek közt a másodiknak,
’Az ösvény tanítójának’.

Éber, visszafogott,
A Dhamma, az ösvény elveiben megfontolt,
És el senkit sem ítél:
Őt hívom szerzetesek közt a harmadiknak,
Úgy, hogy ’aki az ösvény szerint él’.

Aki csak megjátssza magát a jó gyakorlók között,
Tolakodó, családokat megrontó,

Alkalmatlankodó,
Álnok, féktelen, és nagy a szája,
Körötte az álruhája,
Ő az ösvényt megrontó.

Bármelyik világi, aki így kifürkészi,
Hogy ki az érdemesek okos tanítványa,
Tudva, hogy nem mind egyforma,
Belátva mindezt, hite megmarad.
Így hogyan is tudná egy romlott magát igaznak,
Egy tisztátalan magát tisztának
tettetni?