Khuddakanikāya

Udāna

Bodhi Sutta

1.1. A Felébredésről szóló tanítóbeszéd

Abban az időben, közvetlenül a felébredése után, a Magasztos Uruvélában tartózkodott, a Nérandzsará (folyó) partján, a bódhi-fa tövében. Ekkor a Magasztos már hét napja keresztbe tett lábakkal ült a bódhi-fa tövében, és megtapasztalta a megszabadulás boldogságát. Ekkor a Magasztos éjszaka, az első őrjárat idején végiggondolta a függő-keletkezést előrefelé és hátrafelé.

A nem-tudásból mint okból keletkeznek a késztetések, a késztetésekből mint okból keletkezik a tudatosság, a tudatosságból mint okból keletkezik a név és forma, a név és formából mint okból keletkezik a hat érzékszerv és azok érzékterületei, a hat érzékszervből és azok érzékterületeiből mint okból keletkezik az érintkezés, az érintkezésből mint okból keletkezik a érzés, az érzésből mint okból keletkezik a szomj, a szomjból mint okból keletkezik a ragaszkodás, a ragaszkodásból mint okból keletkezik a létesülés, a létesülésből mint okból keletkezik a születés, a születésből mint okból keletkezik az öregség és a halál, (és ebből) a bánat, a siránkozás, a fizikai és lelki szenvedés, a zavarodottság.

Így keletkezik ez az egész (fizikai) szenvedéstömeg.

És éppen ennek a nem-tudásnak a maradéktalan elszíntelenedésével, megszűnésével szűnnek meg a késztetések, a késztetések megszűnésével szűnik meg a tudatosság, a tudatosság megszűnésével szűnik meg a név és forma, a név és forma megszűnésével szűnik meg a hat érzékszerv és azok érzékterületei, a hat érzékszerv és azok érzékterületeinek megszűnésével szűnik meg az érintkezés, az érintkezés megszűnésével szűnik meg az érzés, az érzés megszűnésével szűnik meg a szomj, a szomj megszűnésével szűnik meg a ragaszkodás, a ragaszkodás megszűnésével szűnik meg a létesülés, a létesülés megszűnésével szűnik meg a születés, a születés megszűnésével szűnik meg az öregség és a halál, (valamint) a bánat, a siránkozás, a fizikai és lelki szenvedés, a zavarodottság.

Így szűnik meg ez az egész (fizikai) szenvedéstömeg.

Ekkor a Magasztos, miután meglátta mindezt, ezt a verset mondta ünnepélyesen:

Amikor valóban megszűnnek a dhammák
az elszántan meditáló bráhmana számára,
akkor az ő minden kételye eloszlik,
hiszen megismeri a jelenségeket azok okaival együtt.